Tényleg jól telt ez a hétvége igaz hogy nem történt olyan sok minden mint arra számítottam de ez jól esett. Jót beszélgettem apummal és mindenkivel a családban! Köszönöm nekik! Aki esetleg hiányolt emesenről az a 2-3 ember vagy még annyi se az meg megnyugodhat itthon vagyok mostmár :)

Minden! Úgy érzem hogy elfogyott a remény arra hogy én valaha is jóba legyek megint vele... Ami nem megy nem kell erőltetni! Ez az élet egyik alapszabálya én e szerint próbálok élni sajnálom ha valaki nem hajlandó megérteni! Így jártam! De én nem fogok ezek után senkinek sem könyörögni és bocsánatért esedezni! Egyszer már megfogadtam egy bizonyos dolog után... Mégis megtettem de EZ TÖBBET NEM fog előfordulni! Az meg hogy nem voltam itthon azon meg mit nem lehet érteni? Sajnálom én befejeztem remélem a köszönőviszony megmarad...

Ez az ilyen gondolkodós hmm... Most velem van a hiba vagy velem van a hiba egyszerűen tényleg ilyen b*****z vagyok? Nem vagyok valami nőismerő ezt tudtam eddig is de hogy ennyire? Most csupa-csupa kérdőjel lebeg a fejem felett annyi mint csillag az égen... Kérdezni nem tudok mert választ nem kapok csak lehordást hogy miért nem tudom a kérdésemre a választ. De most ez nem izgat valahogy nem tudom. Csak az zavar hogy egy ember akit megismertem valamiért nagyon ellenséges lett velem és nem tudom miért. Lehet miattam vagy valaki más miatt. Én már nem tudok semmit ha majd tudok vele kommunikálni akkor mikor értelmesen meghallgat talán kiderül. De az is lehet hogy én vagyok a vak hogy nem vettem észre. Én megmondtam más ember vagyok mint Ő... Nem kicsit nagyon!

Másrészről pedig úgy érzem hogy sikerült visszaszereznem egy barátomat akire talán úgy is tekinthetek mint a rokonlelkem de ezt még így korai kimondani majd az idő eldönti! És ilyenkor jön jól az hogy van a youtube és vannak rajta olyan zenék amik megnyugtatnak ilyen a következő szám is:

Igen bevezetésként jó reggelt mindenkinek! Eléggé régen posztoltam ide valami értelmeset de higgyétek el nem nagyon volt időm az elmúlt napokban no meg kedvem se. A kedd szerdai napom olyan unalmasan telt hogy azt nem is lehet leírni egy kicsit takarítottam a szobámat aztán azt csinálta amihez nagyon értek... Aztán a tegnapi napom következett ami eléggé jóra sikerült! Találkoztam öregemmel aki mérhetetlenül jó fej nagyon szeretem olyan jól el lehet vele beszélgetni szval tök jó volt hogy ott lehettem nála. Aztán segítette a vásárlásomat majd pedig egy dumáltunk. De ez már teljesen más tészta! Másrészt pedig Este megint olyanokkal lehettem akikkel jól érzem magam. Tök jl elhülyültünk meg minden a spanokkal :) Szval ha valaki azt hiszi hogy letiltottam emesenen akkor téved mert nem csak nem voltam itthon és nem volt időm a géphez kerülni...

Az emberi érzelmek néha olyanok tudnak lenni mint a Gordiuszi csomó. Nem olyan nagyon olyan bonyolult. Teljes mértékben nem sikerül megismernem az emberek de ezt már egy párszor leírtam. Senki kedvéért nem leszek más sajnálom hogy ezt egyesek nem hajlandók megérteni. Nem vagyok egy kis nyápic könnyen irányítható ember akinek csak annyi kell mondani hogy lábhoz és máris megteszi azt amit a gazdája kér. Egyesek tényleg úgy bánnak velem mint a kutyával ezt pedig nagyon rühelem. Senki ne várja el azt tőlem hogy amit kér azt meg fogom csinálni elsőre. Tényleg néha úgy érzem hogy ki akarnak használni. Nos ez a megérzés most szerintem be is jött... És hogy mi köze ennek a labirintushoz? Nem tudom de nem is érdekel!

Mint azt a közmondás is tartja meg egy remek magyar együttes is énekli kissé másképpen és tényleg nem minden szarka farka. Amúgy meg nem tudom hogy miért ezt a címet adtam neki de most ez jutott neki. Közben rájöttem egykét dologra amire magamtól nem igazán jöttem volna rá de mégis magamtól jöttem rá. De ez annyira unalmas lenne elmagyarázni hogy inkább nem teszem. Csak kezdem érezni olyan dolgok hatásait amit még anno kezdtem el... Majd talán ebből is lesz kiút valamikor és minden jó lesz.

És Csak ennyit üzenek mindenkinek!

Hát igen az élet szép egy olyan időszakban mikor az ember érzi hogy vannak barátai és érzi hogy elfogadják olyannak amilyen. A tegnapi nap pont ilyen. Éreztem már hogy nagyon fog kelleni nekem egy kis kikapcsolódás de hogy ennyire jól fog esni azt még én se gondoltam volna! Igen igaz hogy nem vagyok egy nagy bulis alkat de akkor is annyira jól esett ez nekem hogy olyanokkal tölthettem el egy estét akikkel jól érzem magam! Külön köszönet az invitálásért Csabámnak! Remélem még lesz egy két ilyen alakalom mikor így mehetek veletek és nem kell lelépnem hajnal 2-kor...

Tovább a teljes bejegyzéshez »

Eltelt egy újabb nap amit úgy élhetek meg hogy bunkó voltam. Nem csak magammal hanem mással. De már meg se lepődök rajta hiszen hozzászoktam. Lassan kezdem azt hinni hogy az emberek lenéznek engem és nem tudom miért! Mivel jobbak a többi embernél? Mivel tettek többet a világért hogy erre verjék magukat? DE inkább hagyom is eleszek én magammal DE akinek baja van az légyszi ne hozzám forduljon ha azt várja el hogy megértsem ha utána meg fikáz engem. Inkább felejtsen el mindenki! Egy búnkó paraszt vagyok nem kell szépíteni. Gratulálok magamnak!

Mivel tegnapi posztom teljes mértékben kudarcba fulladt így nem tudok most jelen pillanatban mondani mint tettem azt tegnap és megpróbálok a holnapra koncentrálni. De nem tudok egyszerűen egy belső érzés manapság eggyre többször mondja azt hogy  ne tegyem... De mit? mert nem tudom és itt vagyok összezavarodva. És mivel ma nem péntek van így ez se az én napom volt... Azt leszámítva hogy jó barátomat felköszöntöttem  és hogy megérkezett a billentyűzet amit annyira vártam. Nagyon remélem hogy a holnapi napom jól fog telni de hogy őszinte legyek egyre kevesebb esélyt látok rá hogy valami lesz is...

Igen valószínűleg majd csak holnap tudom meg milyen érzés is az ha az ember olyan valakivel találkozik akivel valójában nincsen együtt de mégis szereti. Hiszen mikor legutóbb találkoztunk még minden "rendben" volt és most hogy másképpen megyek oda ez így némiképp furcsa lesz. Nem is tudom hogyan köszönjek majd neki... Hellóval vagy Sziával :( :)

Néha ilyennek is lennie kell a rohanó világunkban. A mai nap semmi "rendkívüli" nem történt talán csak annyi hogy csalódtam a mára beígért viharban. Igaz lehet hogy csak itt nem volt sőt szinte biztos de akkor is én annyira vártam hogy egész délután a fészbúkot bújtam és olvastam a PP-t időképen hogy mi is a helyzet. Annyi rendkívüli történt talán a nap folyamán hogy visszakaptam a szemcsimet :) Ha nem is az eredetit de annak egy hasonló mását mégpedig újonan. OFF: Rájöttem hogy nem sikerült felfognom azt ami történt pár napja és minden maradt bennem úgy ahogy akkor volt. A rendszer nem volt hajlandó elfogadni az információt!

Hihetetlen de valahogy a mai napom totális ellentetje volt a tegnapinak. Nem tudom megmagyarázni talán sikerült az a dolgot leküzdenem ami tegnap történt vagy lehet hogy fel sem fogtam és nem hittem a fülemnek! A mai napon olyan apró örömök színesítették életemet mint az a vihar amihez foghatót én még nem láttam mióta az eszemet tudom. Talán az is közrejátszott hogy fotóimat és írásaimat kitették az idokep.hu-ra? Egyszerűen nem tudom rá a választ de most jól érzem magam. És remélem ez így is fog maradni még egy darabig...

Az elmúlt években is mint idén is valahogy a nyár vége az augusztus hozta a legnagyobb szomorúságot... Minden jól alakult akárcsak idén minden szép volt egyszóval örültem annak hogy nyár van! De jött az augusztus és ugyancsak mint tavaly most is jött vele a gyötrelem igaz most más értelemben. Míg tavaly a kórházban szenvedtem fizikailag, addig idén érzelmileg gyötör meg ez az átkozott hónap. A mai napon talán elvesztettem valakit akit nagyon szeretek és ezt nem tudom múlt időbe rakni. Nem is fogom tudni... De miért? Alig találkoztunk egy párszor, alig ismertem meg őt! De számomra akármilyen legyen is ő volt az igazi. Ilyenkor szeretem magam igazán mikor kitör belőlem az érzelem és igazságtalan leszek. Amúgy is az vagyok és még sok egyéb minden! Ezért nem jó ha az ember más... Mert ha más vagy a többiek nem fogadnak el másnak!

"Abban a pillanatban szerettem volna visszamenni az időben, és újra átélni minden együtt töltött pillanatot. Még egy titkos mosolyt, még egy közös nevetést. Még egy izzó csókot. Őt megtalálni olyan volt, mint olyasvalakit megtalálni, akiről nem is tudtam, hogy keresem. Túl későn jött az életbe, és most túl korán megy el." - Becca Fitzpatric

Valóban sok babonás ember tartja ezt a napot úgy számon mint a szerencsétlenség napja. Én csak a reggeli órákban éreztem így mikor majdnem elkéstem egy fontos találkáról /vagy talán el is késtem/ de szerencsémre nem lett belőle nagyobb baj. A mai nap számomra csodásan telt és én igenis szerencsésnek érzem magam hogy elvileg a szerencsétlenség napján egy igazi angyalkával lehettem akit talán a mai nap jobban megkedveltem mint eddig. Üröm az örömben hogy egy nap csak 24 órás.. ma olyan jó lett volna meghosszabbítani ezt és több időt tölteni azzal akit szeretek..

Mostanáig. Ugyanis a reggeli "depis" hangulatom hamar aláfagyott hiszen nem volt elég táptalaja amit úgy őszintén nem is bánok! Rendeződtek a dolgok azzal akit szeretek. Mostmár nem kívánom a világvégét és egyéb ilyen dolgokat... Mostmár csak egy valamit kívánok. Az pedig a holnap!

...egy időszakban mikor még kisgyermek vagy. Az utóbbi napokban csalódást csalódásra halmozok magamban. De miért? Tényleg túlságosan naiv vagyok és amit látok elhiszek, túl sok emberben bízok meg akik később valami olyat tesznek ami nagyon rosszul esik. Rájöttem arra hogy igazuk van. Mit csináltam eddig? Semmit! Nincsenek céljaim. Ami volt mind elveszett. Utálom emiatt magam és úgy érzem hogy ezen most csak egy ember tudna segíteni. De már lehet ő se fog...

Nem gondoltam volna hogy vannak még ilyen emberek aki csak saját érdekeiket nézik és megfelejtkeznek az igazságról. Igen elismerem hogy bunkó voltam de az ne várja el senki se tőlem hogy bármikor olyat fogok tenni amit később megbánok. Sajnálom szegény embert akivel ma beszéltem hogy nem tudja mi az igazság... A szerelem elvakít ezt mindenki tudja de ha már nem vagy benne akkor olyan dolgokra lehet rájönni amikre az ember sose gondolt volna. Én naiv kis ember vagyok de álmomba se gondoltam volna hogy ez fog történni. Átvert nem tagadom próbáltam úgy hozzáállni a dolgokhoz hogy legyünk barátok, sikerült de ez ami történt... Szerintem kicsit több mint szánalmas. De nem érdekel ezek után. El kell fogadni hogy vannak ilyen emberek. Lehet hogy én is ilyen vagyok sőt... Lehet engem szeretni vagy utálni ki mit gondol rólam de senki senki miatt nem fogok megváltozni. Életem talán eddigi legnagyobb hibáját követtem el. De ami megtörtént az megtörtént. Ez van mégha flegmának is hangzik. Lehet hogy a saját érdekeimet nézem de ki az az ember aki nem! Most őszintén van-e olyan ember ezen a világon aki ne a saját érdekeit nézze? Nincs! Ez van ezt kell szeretni! Lehet hogy most az igazságtalanság beszél belőlem de amit leírtam az vállalom! Viszont holnap már másképp fogom látni a múltat...

Ténylegesen sajnálom azt ami az elmúlt pár órában történt.. Tönkretettem pár ember napját és elrontottam a kedvemet. Hála egy Optikusnak.. Köszönöm szépen neki hogy eltörte a szemüvegemet, megvárakoztatott, és hogy kétszeri kérdezés után is rosszul írta le a nevem... Csak gratulálni tudok neki. Nade hogy ne csak a rosszról essen szó így kitérek a jó oldalra is ami nem is inkább jó és oldal, hanem egy egyszerűen tökéletes délelőtt és délután akit azzal tölthettem akit szeretek. Szívből igazán. Szeretném neki ezúton is megköszönőóni hogy ilyen fergetegessé varázsolta a napomat nélküle nem is tudom mit kezdhettem volna ma magammal. Remélem ő is ugyan így gondolja ezt, kár hogy ez a kis esti malőr becsúszott. Dehát ilyen az élet másfél hetet meg majdcsak kibírok valahogy. Belepusztulni biztos nem fogok...

Nos mint az már a címből kiderült ezen a világon tényleg semmi sem lehetetlen. Soha sem hittem volna hogy egyszer egy külföldi "barátomnak" fogok segíteni. Ez számomra annyira meglepő volt hogy egyik játékos társam tőlem kért segítséget. Most a történetet nem mesélném el de a nyelvi nehézségek ellenére megértettük egymást. /Itt köszönném meg Teremi tanár úrnak hogy az angol tanárom xD/ Érdekes mód sikeresen leküzdöttük a problémát és most mindenki nagyon heppi.

És igen most nagyon boldog vagyok. Nemzeti válogatottunk sikeres győzelmet aratott a bosnyákok felett a csajok meg a finneket győzték le. Annyira jó érzés volt az hogy éreztem hogy én is részesen lehetek ennek a "csodának" ha csak egy kicsit is hozzátehettem csapatunk jobb szerepléséhez. Felemelő érzés volt szétordítani a fejemet szidni a bosnyákokat és végén együtt örülni több ezer emberrel... Ezt csak az értheti aki ott volt... Az i-re azt a bizonyos pontot már csak az tette fel hogy találkozhattam két régi jó baráttal ha csak egy kis időre is de nagyon jó volt velük beszélgetni, megtudni hogy jól vannak. Ezúton is kívánok nekik további egészséget! Ennél a napnál már csak egy nap telhet majd jobban ebben az augusztusban... De ez még a jövő zenéje :)